Helló Világ, jövök!

Szombat reggel van.
Vagy dél... Esetleg még hajnal?
Úristen! Lehet, hogy vasárnapot írunk már!
Hülye redőny, kár volt megcsináltatni, csak összezavarodok tőle...

Ránézek az órára, szombat van, 10:35. Remek, akkor nem maradtam le semmiről.
Rettentően zavaros a fejem... Ágyban kellene maradni. Minek is felkelni? Gépiesen kiballagni a fürdőbe, zuhanyozni, fogat-, hajat mosni. Kiért? Miért?

Megcsörren a telefon.
-Jó, értem. Várlak!

Most már biztos, hogy meg kell mozdulni...

Oké, kezdjük a redőnnyel!
Milyen könnyű felhúzni! De jó, hogy Ezermester Jani megcsinálta nekem!
Sarokra tárom az ablakot, napsütés ömlik a szobába. Jé.. ez fincsi!
A bazsalikomot a párkányra teszem, had' bokrosodjék.

Belépek a fürdőszobába. Hiszen én szeretem ezt a fürdőszobát! A rusztikus padlóra lépek, élvezem a hűvös érzést a talpamon, megindul valami áramlás bennem.

Megmosom az arcom, belebámulok a tükörbe: Jó reggelt, Andra...
Lesikálom az álmok keserű ízét a fogaimról, tiszta vizet öntök a pohárba.
Beállok a zuhany alá, vízcseppek koppannak a fejem búbján, végigfolynak arcomon, aláhullnak, ellazulok.

Végre beindulnak a fogaskerekek, eszembe jut, mi minden vár ma rám: babaillat, baráti csevej, vonatozás, sörözés a csajokkal, és én leszek este a sztárvendég otthon, anyuéknál :)
Úgy tűnik, bőven van kiért, miért létezni...

Mandarin illatot árasztva lépek ki a zuhanykabinból, narancssárga törölközőből turbánt csavarok a fejemre, újra szembetalálom magam önnön tükörképemmel.
Félmosolyra húzódik a szám, kihúzom magam, arra gondolok, egy csomó dolgot szívesen teszek meg másokért, de az életemet önmagamért fogom élni.

A félmosoly kövér vigyorrá hízik...
Helló Világ! Jövök! :)